Lassan elkezdem feltenni az elmaradásaimat, ne árválkodjon itt üresen a blog :)
Mindig elámulok Keve (ill. a gyerekek) kitartásán: elesnek, felpattannak és mennek tovább... jó lenne, ha felnőttkorunkban se felejtenénk el :)
Amikor elém került ez az idézet, egyből ez ugrott be, így született ez az oldal.
Már rég ki szerettem volna próbálni a festékfolyást (régi táboros kissé csillógos misttel), erre jött még egy kis dekorpaszta (lyukacsos sablonra), ismét házi washi-tape próbálkozás, Yabo cimkére tortacsipke, fénykép alá/fölé sok pausz és csupa kézi írás.
Köszi, hogy benéztél, további szép nyári napot! :D
2 megjegyzés:
Bátor megoldás ez a festékfolyatás. Nagyon tetszik a textúra a fehér lapon, az írásodat meg irigylem :)
Köszi - akkor írást illetően kvittek vagyunk, mert én a Tiédet! ;)
Megjegyzés küldése