Azon szerencsések közé tartozom, aki imádja a munkáját - illetve imádtam, mert most ugye babázom :D
Kb. 2.5 évig voltam a Suzukinál tolmács.
Hát azzzúúgy volt... hogy Egomba szerettem volna járni edzésre (na, ennek az oka egy külön történet, úgyhogy majd máskor!), aztán voltam is néha szombat hajnalban, amikor egy barátom ment. Aztán egy barátnőm kérdezte, nem szeretnék-e Egomba menni tolmácsolni, aztán megpróbáltam, aztán felvettek, és így már heti 2-3x tudtam járni edzésre :-)))
Szóval így kerültem én egy gyárba, egészen konkrétan a Suzuki Festő Üzemébe dolgozni. Igazából nem annyira nekem való volt, ha azt veszem, hogy egy kicsit zaj - érzékeny vagyok, úgyhogy az első napon az első óra után már képtelen voltam koncentrálni, de valahogy túléltem... Aztán szép lassan meg is szoktam valamennyire.
Ez volt életem első komolyabb munkahelye, és főleg az első "szakmába vágó". Tolmácsolás, fordítás japánról magyarra, és vissza :-))) És ez volt eddigi életem legeslegvicessebb munkahelye! Az első 1 hónapban jobbára csak vigyorogtam, vagy nevettem. Nem mintha vicceseket mondtak volna, hanem mert még magyarul sem értettem azt, amit mondanak, nemhogy le tudjam fordítani japánra! Szóval amikor loholtam Mariann, az első "kolléganőm" nyomában, és jegyzeteltem amit csak tudtam, néha a röhögőgörcs kerülgetett, amikor elkezdték hadarni, hogy a "Szárazcsiszolóban megint gond van, mert a butsukat nem vették észre a tetősín mellett, és különben is az egész az oldószerbalbalbla....és az 5S a legfontosabb....és a blablabla..." Úgyhogy amikor nagyüzem volt, és elhívtak egyedül az első nap délutánján, és híres nevezetes Yamamoto-san elkezdett magyarázni, akkor én csak vigyorogtam, esetleg bájosan próbáltam mosolyogni, és rebegtetni a szempillámat, hogy kevésbé morogjanak velem - szerencsére mindenki rettentő kedves és türelmes volt!! Yamamoto-sanról mellesleg csak annyit, hogy néha a japán kollégái sem értették meg, olyankor rászóltak, hogy ne "Yamamoto-ben"-ben (Yamamoto-tájszólás) beszéljen, hanem japánul. ;-)
A Suzukiról amúgy hosssszú oldalakat lehetne írni, de most nem teszem. Szerettem ott lenni, de azért jó, hogy eljöttem :-) A munka NAGYON hiányzik, főleg a japán miatt ;-(
Mindez röptében jutott csak eszembe, mivel a múltheti gyorskör témája a "Munka" volt. A költözés miatt nem volt időm, de fejben azért rakosgattam össze a dolgokat!
Ez lett belőle:
Az elrendezés a Pencil Lines eheti vázlata alapján lett végül. (Emiatt lett kevésbé kitűnő piros a Translator felirat, mivel a cím lejjebb volt a vázlaton.)
A cím (mondhatnám szokás szerint lassan) szójátékos: "Translators of Suzuki (A Suzuki tolmácsai) Tsuyaku (tolmács-olás)" vagy "Translat or Tsuyaku" (Tolmácsolás vagy tomácsolás). Ez kissé hibádzik, mert kéne még egy "e" (Translate), de sebaj! A tsuyaku azért nem személynevesített (tsuyakusha), mert mindig csak ennyit kiabáltak, ha gyorsan kellett menni: "Tsuyaku, tsuyaku!"
A képen, mint ahogy a komment írja, Kingával és Melindával vagyok, Mariann pedig fényképezett. Akkor éppen mi 4en voltunk a Festőben tolmácsok. (Nem koszos, hanem jó barna vagyok, mivel nyár volt :-))) Egy elborult napunkon fényképezkedtünk odabent, persze teljesen illegálisan ;-) de nem szóltak ránk... Jókat rötyögtünk azokban az időkben!! :D
A BG papírt krétáztam, a feliratos K&Co-s papír pedig 2 oldalas, úgyhogy téptem és néhol vissza is hajtottam :-) A piros papír is kétoldalas, a nem látszó részét kivágtam (spórolni kell vele ugye, mert drága! ;-) és annak a hátuljából vágtam ki a virágokat. "Translator" felirat K&Co-s matrica, a japánt + a Suzuki emblémát, és feliratot nyomtattam, és 3D-sítettem. Kapcsosért ismét KÖSZÖNET Rinbownak!!!!
Nem tudom, mennyire látszik, de a tűzőkapocs KÉK színű!! Még Egomban találtam színeseket, olyan metálos, de tök jók :-)))
Minden valaminek a szimbóluma ;-) A piros Suzuki, a körök az autókerekek, az imádott csavar alakú milton szintén a szerelésre, gyárra utal (de egyúttal a papírmunkára is), akárcsak a drót, amire a gombot fűztem, 4 gomb van - akárcsak mi 4en, az írásos papírok a sok írni - fordítanivalóra, a tépés, szakadás, gyűrés részben a "rendre" utal, részben mivel már olyan, mintha ezer éve lett volna... ragasztócsíkok szintén a munkánkra, a kapcsos zárójel és a kapcsos forma a szuper együttműködésünkre, és végül, de nem utolsó sorban a virágok arra utalnak, hogy mindennek ellenére romantikus nők vagyunk! :-))
Már a fényképen is felsorakoztattunk mindent: angol-magyar szótár, szótárgépek, az én kezemben a Suzukis szószedet, Kingáében az a fordítás, amin éppen dolgoztunk, mögöttünk a táblán pedig az egyik modellre vonatkozó dokumentumok (mivel nem volt külön helyünk, és a "mícsingu rúmu"-ban kellett dolgoznunk ;-) Odabent mindenféle kódneveik voltak a modelleknek, nem pedig snassz Swift, vagy WagonR vagy Ignis. Csak hogy véletlenül se tudjuk megjegyezni :-)))
Ennyi volt a kisregény, íme még 1-2 részlet:
Ja, és a "rejtés"!! Fénykép: az első kész "body"-ról (alváz), ami végre OK volt, a festőben! Előtte pedig a festő csapata - sajna nem mindenki. A felirat: "Ez is nehezebben jött volna létre, ha nem vagyunk mi..." ;D
Köszi, hogy benéztél!
Remélem Te is megtalálod azt a munkát, amit szeretsz, ha még eddig nem jött össze!!! :D