Oldalak

2008. július 18., péntek

Suli

Szintén kissé megkésett gyorskör :-)) Egy iskolás kép, varrás és nyíl (ami rám mutat) kellett rá.


A nyíl kapásból lemaradt, mivel én fényképeztem, és így nem vagyok a képen - úgyhogy ezért másképpen jelöltem magamat (egy nemtommivel. Ollllyan hajlós műanyagszerű, áltlátszó, ragasztós cucc...) . A varrással elbütyköltem kicsit, és úgy tetszik :-))
A számokat egy háttérpapírból vágtam ki, a virágokra óarany festékkel pöttyöket raktam, és a miltonkapcsokat is ezzel festettem be. A papírokat krétáztam.
A címfelirat nem volt kis móka... a scrapponthu egyik fórumán felvetődött kérdés miatt jutott eszembe, és akkor már ki is próbáltam. Hát kissé macerás, de nekem állatira tetszik a végeredmény! A kanjikat nyomtattam, aztán sniccerrel körbevágtam. Így kaptam egy sablont, amit krétahelyettes ceruzámmal besatíroztam. (Mivel a kanjik középső részei ugye kiestek, azokat oda kellett fognom ;-) Aztán zsepivel áttöröltem,, hogy nem maszatolódjon el. Ahol mégis kissé maszatos lett, kiradíroztam, itt-ott rámentem a kanjikra is, úgyhogy picit kopottasak lettek. :D Bár asszisztensnő is voltam, sajna már nincsen meg mind a hat kezem, úgyhogy ezekről a műveletekről nincsen kép... A Zuramat meg inkább hagytam netezni ;-)
Ilyen közelről :


Mindig az a lényeg, hogy az ember hogyan éli meg a dolgokat. Nem szívesen emlékszem vissza a gyerekkoromra, főleg nem az iskolákra.
Az egyetemre viszont annál szívesebben!!! Sajna nincsen képem, mivel az akkori barátom volt az egyetlen, aki néha csinált képeket (hja.. ma ez már meglepő lehet.. de akkor még nem sokaknak volt digi gépük, és egyéb gépekkel meg csak ő fényképezett sokat ;-))) és hát.. nos, azóta sincsenek meg nekem. De azért majd egyszer hátha másol nekem :D
Maradt ez, amit én csináltam. Sajna nem túl jó, mivel a gépem épp beteges volt, és az öszes kép egyik odalán volt egy sötét csík;-( meg kissé viseletes, mivel kinnt volt régebben a falamon is :D
A komment azt hiszem, mindent elárul!
A múltkor elmélkedtem, hogy milyen jól meglehet magyarázni az oldalaimat :-) Nekem egyértelmű, mi miért, de másnak talán nem.. hát íme ismét:
Az alap egy kő-padlót juttat eszembe, a virágos pedig falat, a feliratos világos papírt nem kell magyarázni azt hiszem ;-) És bár a Károlin nem ilyenek voltak, de nekem ez ugrott be. A japán felirat, azaz a cím jelentése: "japán szak", pedig régi szövegekre emlékeztet. A sok elvarratlan szál arra utal, hogy ezen a nyelven bizony életünk végéig van mit tanulni! Mivel ha az ember nem írogatja az írásjeleket állandóan, akkor bizony elfelejti! Ez nem azt jelenti, hogy nem tudom elolvasni, csak azt, hogy leírni nem tudom :-) Ez talán magyar embernek elég furán hangzik, nem? :-)) De így van...
Az órát azt hiszem szintén nem kell magyarázni - mindenki volt iskolás :-)))
A fém díszek szokás szerint a dolgok szépségét, és egyben kemény voltát jelképezik. Bár nem olyan nehéz elvégezni, de azért nem épp láblógatós szak. (Egész évben tanulás, és aztán jön csak a vizsgaidőszak ;-) Meg voltak íratlan szabályok - pl. fontosabb volt, hogy rendszeresen ott legyen az ember, mint az, hogy milyen teljesítményt nyújt. Jóó, persze nem szín5ösről van szó.. Én pl. megszívtam egy japán tanárommal, mert amikor az ő órája volt, én akkor dolgoztam. Ez persze őt egyáltalán nem hatotta meg, de ez szintén egy másik történet...
Néhány közeli:




Dóri és Yuti már akkor együtt jártak, azóta összeházasodtak, és ha minden igaz, megszületett a babájuk is!! (Fel is kéne őket hívnom...)
Köszi, hogy benéztél! Soksok napsütést kívánok! Mert itt alig van :O

Nincsenek megjegyzések: