Éjjeli baglyok

(Alkotok ám, csak épp mindegyikre várni kell :-)
Hát ezt imádtam!!! Kétszer is tovább kellett passzolnom, de a végén már alig vártam, hogy hozzám érkezzen!
Kezdődött azzal, hogy Tescoban találtam színes gombostű készletet, és "ki tudja, mire lesz még jó" alapon vettem is egyet gyorsan. Aztán kicsit később pedig, szintén itt találtam a dekorgumiból vágott csillagokat is. Többféle formára vágott dekorgumi készletet lehetett kapni, de ahogy megláttam ezeket a színes csillagokat, egyből eszembe jutottak a gombostűk, és már tutttamis, mi lesz az éjszakai oldalamon :D

Úgyhogy végül ebben az éjszakai stafétában Éva után következtem. Nagyon tetszett nála az óra, ahogy az időt mutatja, a csillámos mutatók, és a varrások - ezeket át is vettem Tőle. Igaz, nálam az órából Hold - lámpa lett, és a mutatóból "üstökös". De mutatni mutat :-)

A csillámpor klasszikus módon végezte. Mikor már készen voltam (úgy hajnali 1 felé) boldog örömmel rúgtam fel, de úgy, hogy ha gondosan szétszórom, akkor sem terítette volna be egyenletesebben a szőnyeget. Immár sokadjára fogadtam meg, hogy márpedig én csillámport látni sem akarok... csak ne mutatna ilyen jól...
A Hold / lámpát ki lehet hajtani, így lesz belőle bagoly :-)

És kinyitva:

A csillagokat felragasztottam, a gombostűk végét pedig levágtam, mivel nagyon elállt a papír, amikor feltűztem... Felirat + Baglyok a Tapolcai(ahol a képek készültek ;-) Lidl-ben vett bélyeggel vannak. A feliratot ragasztólakkal még "befestettem".

Imádom ezt a sok színes csillagot!!

És közelebbről pár kép:

És a fényképek története:
Miskolcon volt edzőtábor, és Tapolcán lett végül szállásunk. "Edzőtábor - hangulat" ide vagy oda, Barssal már nem szívesen vállaltuk volna be a lepukkant koleszt, a bulizós szobaszomszédokat, és a többi ínyencséget. Ezen a napon vendégsében voltunk aikidós barátainknál. Ez volt AZ a bizonyos ominózus eset, amikor is teljesen kikészültem a nap végére. Nekik ugye ikreik vannak(2 kissrác, 1 hónappal fiatalabbak, mint Bars, akkor kb. 10 hónaposak - nevezzük őket M. ikreknek) - a másik barátainknak szintén (B. ikrek: egy lány, egy fiú, elmúltak 1 évesek). Bars volt az egyetlen "egyke"... A másik két anyuka rettentően élvezte, hogy több szem figyel, így nekik kevesebb a dolguk. Na de én??? 1 óra alatt lefáradtam. Áldottam minden fel és lemenőmet, Égieket és úgy alles zusammen a komplett istentársaságot, amiért nem ikreim vannak, és váltig fogadkoztam magamban, hogy nekem ugyan még egy gyerekem nem lesz (ez utóbbi kijelentésemen egy kiadós alvás persze módosított ;-)
Mint egy színdarabban:
Kert, babapancsiztató, pléd, kaják.
M.iker1: a medencében próbálja teljes átéléssel kiinni az összes vizet,
M.iker2 és B.iker1. a medence szélénél egyensúlyoznak. M.iker2. próbál nem beleborulni, miközben hevesen udvarol B. iker 1-nek.
B. iker 2. az asztalt pécézte ki magának. Majd a hintaágyat. Kukát. Hintát. Babakocsit. Plédet. Sorban, amit látunk a színpadon...
Bars: kezemet fogva szeretne sétálni.
Másik két anyuka: hever a pléde, csevegnek.
Én: miközben kézenfogva sétálnék csepp fiammal, elkapom M. iker2-t, hogy ne boruljon, kihalászom M. iker 1-et, mielőtt felszívná az összes vizet, terelgetem B. iker 1-et, majd elkapom B iker2.-t mielőtt kipalántázná nagymami kedvenc virágait...
És így tovább... Jól megérdemelt pihenőm, mikor is Bars elauldt abból állt, hogy B. ikreket szedtem le a babakocsiról, akik mindenképpen pont ott és pont akkor szerették volna agyon símogatni pici fiamat, vagy csak megnézni, közben majd magukra borították a babakocsit...
Úgyhogy egy ilyen laza délután után, mikor is a fiúk végre megjöttek az edzésről, még némi kaja és dumaparti után elindultunk haza. Apa sörözött, így én vezettem, neki pedig ébren kellett volna tartania Barsot. Persze nem ment. Bars elaluldt, és mivel tudtam ennek milyen következményei lesznek, kétszer elvétettem az utat (neeem, tévdeni tetszik, nálunk én vagyok a térképagyú, Zuram sem tudta merre kéne menni!! ;-) Bars ekkortájt, ha csak 10 percre is elaludt fél3 után, akkor este 11- éjfélig nemigen lehetett lefekvésre bírni. Úgyhogy midőn hazaértünk, minek üljünk otthon címszóval, a sötétedés ellenére elmentünk még a játszótérre, meg sétáltunk. Lepadlóztam, menniy pici gyerek volt!!
És hazafelé készültek a képek :-)) Ráadásul, ha jól emlékszem itt volt utoljára kendőben... már Apa is alig bírta :-)

És ismét lassan éjszakába csúszom.. jó éjt, szép napot! Köszi, hogy benéztél! :D