Usziban

Ma voltunk másodszorra babaúszáson. A kép még előzőn alkalommal készült. Balról jobbra: Csongi (kb. 1 hónappal fiatalabb), Álmos (1 nappal fiatalabb) és Bars. Khmm... kis Dundikám :-)

Ismét ugyanaz a forgatókönyv. Nyugis érdeklődés eleinte, aztán megint mi voltunk, akik először jötte ki a medencéből. Ugyanúgy a 20. percben Borsó elkezdett nyűgizni, az oktató bácsi vigyorgott "Ahogy megjelent Apa, elkezdett a lurkó nyafizni". Ráhagytam. Amikor kimentünk, kb. 1 perc múlva büfizett 1 hatalmasat. Na ja, nehéz egy vizilabdázó-palántának.

"Mert kitaláltad, hogy neked bizony 2m magas, vizilabdázó fiad lesz. És tartani kell a tervet. Úgyhogy úszunk. Mit neked, hogy a múltkor is fáradt voltam és éhes! Mit neked, hogy egy hatalmas büfi lakozik bennem, és ki akar törni! Mit neked, hogy csurom víz a fejem, és belemegy a víz a fülembe!"

Pedig én nem is gondoltam komolyan - csak tök jól hangzott.  Nem lesz kötelező vizilabdáznia... majd meglátjuk, hogy mi lesz később :) 
Nekem meg még mindig szoknom kell, hogy ő egy tőlem teljesen független lény. És attól, hogy én imádom a vizet, ő nem feltétlenül fogja. Meglátjuk, mi lesz ebből az úszásból a végére, kiváncsi vagyok.
Kösz, hogy itt jártál :-)